Elmesélem, hogy estem nagyot egy rossz döntésből adódóan.
Szombat reggel volt, Paintballozni indultam egy haveromhoz, aki 11km-re lakik tőlem BP-en belül. Természetesen az Inmotion V8-al indultam neki az útnak, hiszen november 17-én csodás idő volt, 7 fok, terveim szerint 40-45 perc alatt megteszem a gyalog 136 percnek tervezett utat 😀
Minden a lehető legjobb ütemben zajlott, mert szombat reggel 8-kor alig voltak még a körúton is emberek, így szépen tudtam haladni, majd elértem a Gubacsi útra, aminek a hallatán nem épp örömmámor tölt el azóta. Kerékpárút hiányában az út jobb szélén haladtam, a forgalom minimális volt, 1-2 percenként egy autó. Az út jobb oldalán valami csövet cseréltek a földben, ezért szépen fel volt ásva és valami miatt jött egy szakasz, ahol a jobb szélső sávot is igénybe vették, így elzárták a forgalomtól. Gondoltam kicsit bentebb sorolok, de ott villamossín haladt végig. Az elzárás és sín között elég szűk volt a hely, így a 2 sín közé kényszerültem – ekkor át is villant az agyamon, hogy nem biztos a legjobb ötlet 20-25km/h-val majdnem párhuzamosan a sínnel a sínpár közzé sorolni, de akkor már késő volt. Amit az agyam először kigondolt, azt végre is hajtotta. Természetesen a kerék a jobboldali sínbe belement és megszűnt az úttartásom, az egyensúlyozásom lehetősége, abban a pillanatban leestem a V8-ról és a kerék nélkül, a földön gurulva folytattam utamat. Szerencsére nem jött se villamos, se autó, különben végezhettem volna alatta. A földön többször átfordultam, de hogy bukfenc volt-e vagy az oldalamon gurulás, az a sokktól meg sem maradt, csak hogy látom a kereket tovább menni. Szerencsésnek továbbra is mondhatom magam, mert a kerék messzire gurult és senkiben és semmiben nem tett kárt. Azért a 13,5kg ha nem is sok, nagy sebességgel eltalál valakit/valamit, az senkinek sem jó. A kerék letért az útról és a kiásott gödörben landolt.
Bukósisak, sérdvédő, köszönöm, hogy rajtam voltatok, mint az útjaim 99%-ban, amikor mindig feleslegesnek tűntek és azok is voltak, hiszen 4 hete van meg a kerék és 400+ km van már mögöttem, sosem estem. Minek is a védőfelszerelés? Hát ezért! Az a pici százalék, amikor tényleg szükségünk van rá. Hálás lehet ilyenkor az ember! Na de a kerék, hol a kerék! Milyen mély a gödör? Odaszaladtam és beugrottam utána a kb 1,50-1,60m mély gödörbe, ahol szegény V8 landolt.
Kiszedtem a gödörből, kimásztam és észrevettem, hogy a fogantyúnál évő, emeléskor giroszkóp kikapcsolására szolgáló gomb ki van akadva, sőt a gomb mellett repedés is van. Ejj, nem tudtam visszapattintani, de a keréknek semmi baja, működött a gombot és repedést leszámítva. Közban az út széli udvarról 2 biztonsági sétált ki, hogy mit ugrálok én a kiásott gödöbe, de aztán látták, hogy a drágaságomért 😀 Elmesélték, hogy napi szinten esnek ugyanígy ugyanitt biciklivel nagyokat, ami persze engem nem vigasztalt, bár valahol jó érzés volt, hogy nem vagyok egyedül, nem csak én vagyok ekkora balek 😀
Érdkes módon a két oldalsó borításnak nem lett különösebb sérülése, a fogantyúnál sérült, vélhetőleg amikor leesett, a fogantyúval esett a földben lévő csőre és annak nyomódására picit látszik eldeformlódott és amíg szét nem szedtem fel sem tűnt, hogy belül elég csúnyán megtört alatta a műanyag váz.
Tanulság? Kerüljétek a villamossíneket, vagy csak derékszögesen menjetek keresztül rajtuk. Valamint ha jön egy akadály, amire nem számítottatok, próbáljatok meg megállni, lassítani, átgondolni, hogy mi lenne a jó megoldás. Sajnos amit az agy elgondolt, azt az ember bégre is hajtja, nem szeretjük félbehagyni a cselekvéseket. A legjobb viszont, ha ilyenkor megállítjuk ezt a folyamatot és okosabban cselekszünk, mint én. Tanuljatok a hibámból!
Leave a Reply